Korai keresztény szarkofágok domborművein többször találkozhatunk olyan kifejezésformával mely Orfeuszt halászként ábrázolja. Az itt közölt kép a római Laterán múzeum anyagából származik, ahol a dombormű baloldalán Orfeusz, jobboldalán a ‘Jópásztor' képe található. Mit keres a misztikus üdvözitő Isten, Orfeusz egy keresztény síremléken?

A kédés megválaszolásával először Dr. Robert Eisler ‘Orfeusz a Halász' cimű 1920-ban megjelent könyvében foglalkozik részletesebben. Könyve elején végig tárgyalja az ősi kultúrákban fellelhető halkultusszal összefüggő vallásos és kultikus mozzanatokat ill. azok átvittértelmű magyarázatait. Hasonlóan más valláskutatóhoz, Eisler is visszamegy egészen a Szumérokhoz, pontosan Oannész isten kultuszához. Oannész Szumér ős-Isten, a hagyomány szerint félig hal, félig ember formájú mitológiai lény, kijött a tengerből és ő tanította meg az emberiséget a földművelésre, házépítésre, fémek megmunkálására, írásra és általában mindenre, ami az egyetemes kultúránk alapjait képezi. Az ősi primitív hal-Isten kultusz mélységét és elterjedtségét mutatja, hogy a több ezer évvel később élt történész, író, Berossus is tudott róla és több adatot közöl művében Oannészről. Mint számtalan más vallásal összefüggő névvel, bölcsességgel, eszmével, szimbolikával, stb. úgy, Oannész isten kultuszának elterjedését, más kultúrákban történő átvándorlását is végig tudjuk követni. Pontosabban fejezem ki magam, ha úgy mondom, hogy az eredeti Oannész kultusz állandóan változva befolyásolta – kissebb-nagyobb mértékben – több késöbbi kultúra vallásos elképzeléseit, mégpedig úgy, hogy az ősi tisztelet-imádat kezdeti fomáját, jelentőségét elveszitve, új köntösben, más jelentéssel töltötte meg azok lényegét. Különösen így van ez, amikor az emberiség vallásos elképzeléseit egyre jobban a misztika nehezen kifürkészhető talányai kezdték el befolyásolni, melynek egyik korai formája az Oannész kultusz átváltozása az Orfeusz kultuszba, miáltal Orfeuszból ‘halász' lett. De ezt ne úgy értsük, hogy Orfeuszból halász-isten vagy hal-isten lett, hanem inkább az ősi szumér hiedelemvilág Oannész töredékei vékony rétegeinek ‘rárakodásának' tekinthetjük, mely értelmesen kielégitette az idevonatkozó misztikus mondanivaló kivánalmait. A mitikus isten Orfeusz, miáltal leszáll az alvilágba, majd onnét visszajön; az alvilágnak [másvilágnak] is az ura, istene, akinek mágikus ereje van a kiválasztott lelkek kihalászására az alvilág kárhozatra ítélt televényéből. Az üdvözítő Orfeusz a halász, halakat fog ki és így a halak istene, hiszen ő dőnti el mely ‘hal-lelkek' igazából érdemültek a megváltásra, az örök életre.
A ‘hal', ‘halász' vallásos-mitikus értelmezés ilyen irányú kötödése az orfeuszi hiedelemkörben csak tovább gazdagította Orfeusz isten üdvözitő jellegét, annak misztikáját tovább mélyitette. Ez az értelmezés – ha kissé átváltozott formában is – még évszázadokon keresztül tovább élt, mint ahogyan azt kora középkori [félig-meddig] misztikus tanításokban olvashatjuk: “ Az emberek, akik a halak, sötét, álló vízben vergődnek, míg az apostolok a halászok, akik kivetik hálóikat, ami a szentséges imák tanítása. Azok a halak, akik arra érdemlegesek, kifogatnak, majd a hit üdvössége által felszabadulva örökké a keresztség szent vizében fognak lubickolni.”
Második, harmadik évszázad dogmamentes keresztény hitképzetben Orfeusz és Jézus azonosítása nem ütközött különösebb nehézségekbe és így nem volt szentségtörés a hívő keresztény sírján vagy a katakomba falán az Orfeusz ábrázolások megörökítése. Különösen fontos volt a ‘halász-isten' karakter kiemelése, ami azt a mágikus váradalmat és óhajt tükrözte vissza, hogy a halott lelkét Orfeusz mielébb halássza ki. [Hiszen a halott jó, hívő keresztény volt és ezért megérdemli a megváltást.]
Hogy mennyire egybevágott a korai kereszténység a már évszázadok óta virágzó Orfizmussal, arra másik példaként fellehet hozni a széles körben elterjedt ‘Orfeusz lantja' ábrázolását. Korai keresztény sírokban talált személyes és üzleti pecsetéken, amuletteken, áldó, segítő ‘varázs' táblácskákon, valamint más egyébb személyes tárgyon sokszor megtalálhatjuk a lantot, mely Orfeusz lantja.
 

Ugyancsak egy római múzeum [Museo di Pretestano] anyagát képezi ez a szarkofág dombormű, [Nereidi Sarcophagus] mely valamikor egy hívő keresztény sírhelyét díszítette.
A kép a halászó Orfeuszt ábrázolja, amint az arra érdemleges lelkeket próbálja kifogni az alvilág folyójából. Ha a képet összehasonlítanánk az utóbbi ezer év keresztény sírkőfaragásokról készült képeivel, bizony nem találnánk semmi azonos kifejezésformát, - kivéve - a jobb sarokban mellékszereplőként ábrázolt angyalkát. A dombormű elkészítési idejét kb. a IV.-ik évszázad elejére becsülik a szakemberek, ami majdnem háromszáz évvel később van, mint Jézus kivégzésének ideje. Még sincs a keresztény síron kereszt, Szűz Mária, vagy éppen szenvedő, búslakodó Jézus ábrázolás, miképpen azt az ember elvárná egy tisztességes keresztény sírtól. Hiába dörgedeztek, erőlködtek a korai apologéta atyák, értelmetlen dogmatizmusuk még ebben az időszakban, csak elszigetelten, felületesen nyert csupán teret; mert a papírra vetett szó lehet hamis, de a sírok sohasem hazudnak. A kép világosan kifejezi, hogy a mitikus Orfeusz a Sótér [Megváltó] de, mivelhogy – a sír keresztény, így, Jézus, aki szinten Sótér: azonos Orfeusszal!

Görögországban talált, és az athéni Bizantin Múzeumban látható kora keresztény, márvány sírdombormű megint csak nem Jézust ábrázolja, hanem Orfeuszt. A IV.-ik évszázadból származó faragáson a mitikus Isten a lantján játszik, állatokkal körülvéve, akik a játékát csodálják. Itt is Orfeusz a megváltó, az üdvözítő, mert ha nem ő lenne, akkor nem került volna rá a keresztény sírra.

Talán nem árt ha megismétlem …

 

A görög mitológia legendás dalnokáról szóló legismertebb történetben a hős Orfeusz lement az alvilágba, hogy kedvesét Eurüdikét onnét kimentse. Zenéjével, gyönyörű énekével meglágyította az istenek szívét, akik visszaengedték szerelmét a földi világba, ám feltétel volt, hogy útjuk folyamán, Orfeusz nem tekinthet vissza kedvesére. A szerelmes Orfeusz ezt nem tudta megállni, így végleg elveszítette Eurüdikét. A történet magában hordozza a legmélyebb misztikus tanítást, miszerint lehetséges a túlvilág (alvilág) megjárása utáni örök élet. Az Orfeusz-mitosz körül kialakult hitrendszerben az emberi lélek hallhatatlan és megváltása (megtisztulása) után 'apollóni' magasságba képes emelkedni, azaz halhatatlanná válik. Ez a gondolat, vezéreszme jelentette az orfikus teológia rendszerének alapját, tanítói gyakorlati célul tűzték ki az emberi szenvedés, a mindennapi gyötrelem megváltását az örök boldogság elérése révén. Az orfikus közösségek papjai, prófétái visszautasították az állatáldozat gyakorlását, húsételt nem érintettek, az állatok leölését – mivel ez ellentmond a lélekvándorlás tanával – ellenezték, még gyapjúruhát sem viseltek. Tanításuk középpontjában álló lélekvándorlás-tan teljesen megegyezett a brahmaista reinkarnáció elképzelésével: lelkünk élt már születésünk előtt is, a születéskor aztán ismét a test fogságába kerül, a test halálakor a lélek visszatér az Istenséghez. Az állandó lét-körforgásban újra és újra megszületünk, de az ember mindig olyan fokon testesül meg újra, amilyen fokra itt eljutott előző életében.

 

Az egyre inkább bővülő, gazdagodó mondakör elemei átkerültek más népek vallásirodalmába, mítoszából a zsidók éppúgy merítettek belőle, mint a később fellépő keresztények. Az Ószövetségben található analóg részletek, mint Dániel az oroszlánbarlangban, a három ifjú az égő kemencében, József a kútban vagy Jónás a hal gyomrában nem más, mint Orfeusz alvilágjárásának variánsai. Fontos szem előtt tartanunk, hogy az Orfeusz mondakör jóval megelőzte a zsidó vallásképzetek kialakulását, de az eredeti indíték minden érthetetlenségből származó ferdítés ellenére is felismerhető.

 

A kereszténységet megelőző századokban az orfikus mondakör újabb részletekkel gyarapodott, melyek közül a Bakkhosz (Dionüszosz) által mennybe emelt Ariadné előképévé vált Mária mennybemenetelének, míg Dionüszosz keresztrefeszítése mintát szolgáltatott Jézus keresztrefeszítéséhez.

Jézus Misztériumának motívumai szinte teljesen megegyeznek az Orfeusz-mitosz alapvető alkotó elemeivel: Orpheusz is küldetést lát el, ő is áldozatul esik üldözőinek, ő is leszáll az alvilágba, ő is kudarcot vall életfeladatának teljesítése közben, ő is visszatér halottaiból, feltámad, tehát ő is meghaladja a halált. Jézus történetében ugyanarra a hármas fordulatra; halál, feltámadás, újjászületés ciklusára lelhetünk, mint Orfeusz elbeszélésében. Orfeusz alvilági alászállása lényegében azonos Jézus sírbatételével, az ideglenes halállal, mikor a feltámadás előtt a pokol tornácán tartózkodik. A halál feletti diadal nem más, mint Orfeusz kijövetele (feltámadása) az alvilágból.

KÖNYVLISTA A TANULMÁNYAIMHOZ

Kedves olvasóim! Az alább közölt lista korán sem teljes, nem tartalmazza pl. a régészeti könyveket, az interneten lévő korai atyák munkái fordításait, vagy a szintén a neten található számtalan tanulmány címét. Lehetséges, hogy a későbbiekben kipótlom az áttanulmányozott szerzők művei listáját.

 

Alcock E. Susan: 'The reconfiguration of Memory in the Eastern Roman Empire'

Allbright, William: ‘History, Archeology and Christian Humanizm'

Barnstone, Willis: 'The Other Bible'

Bietak, Manfred: 'Avaris'

Bruce, Fyvie Frederic: 'Jesus and Christian Origins Outside the New Testament' – 'New Testament Documents: Are They Reliable?'

Burkert, Walter: 'Ancient Mystery Cults'

Campbell, Brian: 'War and Society in Imperial Rome'

Campbell, Joseph: 'The Hero with Thousand Facec' –, 'Occidental Mythology'

Casson, Lionel: 'Ancient Egypt'

Ceram, C. William: 'A Hettiták Regénye'

Croce, Benedetto: 'History of the Kingdom of Naples'

Cochrane, Jennifer: 'The Illustrated History of Medicine'

Churchward, Albert: 'Horus: The Way, The Truth, The Life'

Cumont, Franz: 'The Mysteries of Mithras'

Davis, R. Phillips és George Brooke: 'A holt-tengeri tekercsek világa'

Davidovits, Joseph: 'The Pyramids

Delaney, Frank: 'A Walk in the Dark Ages'

Doane, Thomas: 'Bible Myths'

Doherty, Earl: 'The Jesus Puzzle'

Egyiptomi Halottaskönyv (Farkas nyomda, 2002.)

Eisler, Robert: 'Orpheus the Fisher'

Ellegard, Alvar: 'Jesus One Hundred Years Before Christ'

Ellerbe, Helen: 'The Dark Side of Christian History'

Euripidész: 'Bakkhánsnők'

Feldman, Louis: 'Josephus and Modern Scholarship'

Fischer, E. S.: 'Arab Kalifák és Hadvezérek'

Flecher, Richard: 'The Conversion of Europe'

Frazer, James: 'The Golden Bough'

Freeman, Charles: 'The Closing of Western Mind'

Freke és Gandy: 'The Jesus Mysteries' –, 'Jesus and the Goddess'

Fuhram, Horst és Detlev Jasper: 'Papal Letters in the Early Middle Ages'

Gibbon, Edward: 'The Dicline and Fall of the Roman Empire'

Grabar, André: 'Christian Art'

Grant, Martin: 'Fall of the Roman Empire'

Grant, M. Robert: 'Gnosticism and Early Christianity'

Graves, Kersey: 'The World's Sixteen Crucified Saviors'

Greateex, Geoffrey: 'The Cronicle of Pseudo-Zacharian Rhetor'

Gregorovius, Ferdinand: 'History of the City of Rome'

Guirand, Felix: 'Greek Mythology'

Guthrie, William Keith: 'Orpheus and Greek Religion'

Hadas, Moses: 'Imperial Rome'

Hall, Allan: 'History of the Papacy'

Halsall, Guy: 'Warfare and Society in the Barbarian West'

Hamlin, Paul: 'Egyptian Mitology'

Harrison, Ellen Jane: 'Study of Greek Religion'

Hengel, Martin: ‘Jews, Greeks, and Barbarians'

Humphreys, Kenneth: 'Jesus Never Existed'

Hyams, Edward: 'Dionysus'

Jackson, John: 'Christianity Before Christ' – 'Jesus Christ Son of God'

Jessel, Edward: 'The Unknown History of the Jews'

Kaniel, Michael: 'The art of Judaism'

Keller, Werner: 'The Bible as History'

Keys, David: 'Catastrope'

Kinder-Mann, Horace: 'The Lives of the Popes in the Middle Ages'

Kingland, William: 'Gnosis'

Lane-Fox, Robin: 'Pagans and Christians'

Lasko, Peter: 'The Kingdom of the Franks'

Leedom, Tim: ' The Book Your Church Doesn't Want You to Read'

Levente, László: 'Mithras és Misztériuma'

Lietzmann, Hans: ‘The History of Early Church'

Llewellin, Peter: 'Rome in the Dark Age'

Lüdemann, Gerd: 'Heretics' –, 'The Unholy in Holy Scripture'

Massa, Aldo: 'The World of the Etruscians'

Moss, Lawrence: 'The Birth of the Middle Ages'

Mack, Burton: 'The Christian Myth' –, 'Who Wrote The New Testament'

Malachi, Martin: 'Decline and Fall of the Roman Church'

Massey, Gerald: 'The Historical Jesus nd the Mythical Christ' –, 'Gnostic and Historic Christianity'

McCabe, Joseph: 'Europe Decays' –, 'Crises in the History of the Papacy'

Moor, Edward: 'Hindu Panteon'

Moreland, John: 'The Carolingian Empire: Rome Reborn?'

Nigg, Walter: 'The Heretics'

Nineham, David: ‘St Márk'

Papadakis Aristeides és John Mayendorf: 'A Keresztény Kelet és a pápaság felemelkedése'

Pagels, Elaine: 'The Gnostic Gospels' –, 'The Gnostic Paul' –, 'Adam, Eve and the Serpent'

Parkrer, David: ‘ The Living Text of the Gospels'

Raymond, Davis: 'Liber Pontificalis' I.-II.-III.

Rinnels,John: 'Persian Mitology'

Robinson, James: ‘The Nag Hammadi Library'

Romer, John: 'Testament' - 'Valley of the Kings'

Roper, Hugh Trevor: 'The Rise of Christianity'

Reinach, Salamon: 'Orpheus'

Russel, Jeffrey Burton: 'A History of Medieval Christianity'

Smith, H. John: 'The Death of Classical Paganism'

Stanton, Graham: 'Gospel Truth'

Sayce, Henry Archibald: ‘Origin and Growth of Religion'

Thompson, Thomas: 'The Bible in History' – 'The Messiah Myth' - 'The Historicity of the Patriarchal Narratives' - 'The Mythic Past'

Turtledov, Harry:'The Chronicle of Theophanes'

Warner, A. David: 'Ottoman Germany (Thietmar)'

Wells, George: 'Did Jesus Exist?' –, 'The Jesus Myth' –, 'The Jesus Legend'

West, Martin: 'Korai Görög Filozófia'

Wheless, Joseph: 'Forgery in Christianity'

Wilson, Ian: 'Jesus the Evidence'

Woolf, Greg: 'Inventing Empire in Ancient Rome'

Wall, Otto Agustus: 'Sex and Sex Worship'

 

 

Szerző: katolnai  2009.11.10. 12:32 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vallastortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr271515184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása